nemiskacat

Ááááá, forog, forog, forog, forog…. 🙂 Amikor évekkel ezelőtt megjelentek Magyarországon a provanci stílusúként jegyzett festett, antikolt bútorok, és megláttam őket a kedvenc lakberendezési boltomban, nos, azóta szeretnék ilyet. Mindig kacérkodtam vele, nagyon tetszett, de soha még egy percig sem éreztem, hogy hajlandó vagyok érte kifizetni az átlag sokszorosát! Így amikor hosszas kínlódás után kitaláltam,… Tovább »

Nem, nem fogok mostantól gasztroblogot írni, csak éppen padlizsánkrémet készítettem vacsorára, amikor eszembe jutott, hogy milyen jó kis díszletet adna a megterített asztal a frissen festett, majd stencillel díszített tálcámhoz.         Ez az egész tálcafestés úgy indult, hogy volt három 100ml-es csomagolású Annie Sloan chalk paint festékem… Olvass tovább!      ... Tovább »

Most megmutatom hol szoktam dolgozni. Ez a hely a padlásunk: télen dermesztően hideg, nyáron elviselhetetlenül forró, és nincs ablaka. Az egyetlten fényforrás a nyitott ajtó. Úgyhogy minden alkalommal, amikor valalmit szeretnék csinálni kipakolok az ajtó előtti “sóhajok hídjára’, ami összeköti a pince dombos teteje és a padlásajtó közötti kb. három méteres szakadékot. Olvass tovább!  … Tovább »

Egyre csak gyűlnek, és gyűlnek az újragondolásra, felújításra, átfestésre váró bútoraim, mert egészen egyszerűen a fejemben gyorsabban pörögnek az események, mint a valóságban, és amikor fejben kigondolok egy átalakítást, már a következőn jár az eszem, elfeledkezve arról, hogy maga a megvalósítás az igazi lényeg! Így, amikor meglátok egy újabb bútort, ami annyira, de annyira jó… Tovább »

Múltkori hobbiboltos látogatásom másik eredménye ez a zsebkendőtartó. (Az egyik egy piros fülcsi volt, itt olvashatsz róla.)         Azért készítettem, hogy kipróbáljak pár olyan anyagot, amivel eddig még nem dolgoztam. Az egyik a stencil, a másik pedig a struktúrpaszta. A kettő találkozása nagyon izgalmas. Olvass tovább!    ... Tovább »