Szeretem a régi és a régies stílusú bútorokat. Ezzel gondolom, nem leptem meg senkit.
Sok bolt van ma már szerencsére, ahol lehet kapni rusztikus, shabby cich, country, ezen belül angol country, meg francia provance-i stílusú, meg mindenféle irányzatú bútorokat, amik nekem az általános vidékies-otthonos kategóriát jelentik. Ezeket szeretem, ezek dobogtatják meg a szívem. Legrégebbi kedvenc boltom a Kéttemplom Galéria – még középiskolás koromban jártam ott először, a kecskeméti üzletben – , vagy Budán a La Meridiana, a Nosztalgia Home a Mammutban, vagy a Practic Romantic. (Azóta vannak új kedvenceim is, egyszer szentelek egy bejegyzést egy boltnéző körútnak.) Mégis, ha bemegyek egy ilyen boltba, többnyire fájó szívvel távozom az árak láttán.
Így aztán lelkes guberáló, vaterázó, ócskapiac járó lettem és mindig felkutatom a vidéki antikbútorosokat is, mert egy budapesti igazi antikvár üzletben megint nincs semmi keresnivalóm.
Amikor elkezdtem kutatni a neten, hogy hogyan lehet a régi, unalmasan egyen-barna, padlásokon porosodó, de egyébként gyönyörű régi bútorokat átfesteni, felfrissíteni, szebbnél szebb képekre bukkantam külföldi DIY oldalakon. Ezek inspirálnak, hogy különféle bútorfestési technikákkal kísérletezzek itthon. Itthoni környezetben, az itthon kapható festékekkel, eszközökkel, teljesen amatőrként.
Viszont találtam két olyan festéket, amit nem lehet itthon kapni, de nagyon szeretném őket kipróbálni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: