A ház egy régi parasztház alapjaira épült, amit teljesen leromboltak az előző tulajdonosok. Megtartották az eredeti formát – hosszú keskeny ház -, de a szobákat úgy alakították ki, hogy ne egymásból nyíljanak, mint egy régi parasztház esetén. Ez nagyon tetszett benne.
Nagy fájdalmam viszont, hogy bár a nyílászárókon nem spóroltak, és szerencsére nem műanyag ablakokat választottak, hanem fát, viszont az eredeti terveken zsalugáterek vannak az ablakokon. Ehelyett műanyag redőnyöket tettek az ablakokra, ami praktikus, de oda a vidékies légkör… ezt próbálom muskátlikkal kompenzálni.
De ettől a látványtól ekkor még messze voltunk. Nagyon vártuk, hogy a belsőépítész mivel rukkol elő.
Az első tervek egyike, amit a belsőépítész hozott, így nézett ki…
A tulipános kerítést már mi csináltattuk, egy helyi, ügyeskezű asztalos munkája. Mutatok majd mást is, amit ő készített! A zsalugáterekről nem mondtam le, remélem egyszer eljön annak is az ideje.
Valóban, a zsalugáterek romantikusabbak lettek volna, dehát a praktikum is fontos…
A piros muskátlik sokat dobnak az ablakokon, jól néznek ki! És az a tulipános kerítés (?) mindent visz!!! 🙂